2020. augusztus 13-16. Szigetköz. Egy külön világ a hármashatár (osztrák-szlovák-magyar) közelében. Egy olyan vidék, ahol nincs valójában semmi különös, minden egyszerű, nyugodt, békés, nekünk kell felfedeznünk magunknak, mi hozzuk létre a saját szigetközünket, és mégis akaratlanul kapcsolódunk egy ősi Szigetközhöz. Elsőre nekem semmit se mondott e táj neve, pedig gyanakodhattam volna, hogy amiben benne van…
2018. május Épp csak elhagytuk Sárvár központját, s egy aranyos kis horgásztóhoz értünk. Ennél az erdei szakasznál volt egy olyan kitakart kék jelzés (jobbra a fán), hogy kicsit se lehetett észrevenni, hogy itt, ennél a térdig érő susnyásban folytatódna a kék jelzés, merthogy még útnak se igen látszik a benőtt növényektől. Az erdőből, amikor kis…
2018. április Írottkőről Kőszegre Nagyobb falatba haraptunk ezzel a szakasszal. Ezért aztán fel is osztottuk kisebb részekre, s több nap alatt teljesítettük. Azt kell, hogy mondjam, hogy bármilyen síknak is látjuk a terepet előre a térképen, jól gondoljuk meg milyen az erőnlétünk, mert egy nap túrázás egész más a szervezetünknek, mint több nap túrázás. Írott-kőről…
2017. május 6. Ezért a virágözönért, főleg a rododendronokért indul el mindenki a Jeli arborétumba április-május tájt. Azonban ha valaki nem a közelben lakik, akkor Budapesttől például kb. 240 km-re van, szóval ha már ekkora utat megteszünk a színpompás virágokért, akkor dúsítsuk fel a napunk egyéb programmal. Nézzük, hogy is tettük mi ezt! Felkészületlenül azt…
Zalaegerszegtől tájházak s tavak az Őrségben 2017. október 21-24. Zalaegerszeg Harmadik napunk Zalaegerszegen kezdtük, ahol a szállásunk is volt. Az előző délután kezdődött eső itt se hagyott alább. Mi azért megnéztünk egy lovasszobrot (Götz János: Legenda c. szobra), ami kicsit a városból az Alsóerdő felé vezető úton áll. Aztán bementünk kanyargós úton házak közé, ahol…
Balatonon s Hévízen át Zalába 2017. október 21-24 Balatont érintve Hévízre A Balatont mindig szeretem, legyen bármilyen évszak. Így vártam a találkozást az őszi Balatonnal is. S nem csalódtam. Balatonbogláron nyáron is jártunk, ugyanitt, és mégis, mintha sose jártam volna erre. Sehol senki. Legfeljebb kósza egy-két ember tűnik fel, s mutatóban nyitva volt két büfé…
A honlap sütiket használ Részletek
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.