A sakkjáték bástya figurája jut mindig eszembe erről a kilátóról, aminek pont a közepén fut az Osztrák-magyar határ.
Az osztrák oldalról, azaz fentről (Passhöhe) gyorsabb és könnyebb megközelíteni. Ekkor utunk a 2 km hosszú Kőzet tanösvényen vezet, amiről már írtam egyik kék túrás beszámolómban, s amely szép úton számtalan kőzetet is megismerhetünk.
Az osztrák oldalon Aussichtswarte táblával jelzik a kilátót.
Első pillantás a kilátóra, az ösvény felől igyekezve.
„Az Írottkő maga az un. kvarcitos fillitből épült. Ez egy olyan, vékony lemezek formájában elválló kőzet, mely metamorfózis (kőzetátváltozás) útján kvarcban gazdag homokból s agyagból keletkezett” – áll a tanösvény ismertetőjében.
A 884 méter magasan fekvő kilátó bejáratánál olvashatjuk, hogy a vasfüggönyt 1988. június 17-én bontották meg, ekkor találkozhattak itt újra osztrák s magyar turisták, 40 év után. A tornyot napórával is ellátták, előtte informatív tájékoztató tábla áll. Bent egy valóban érdekes képes kiállítás mutatja be az államhatár létrejöttét. Több szintjéről kémlelhetünk a távolba.
Fent, fent legfelül.
Maga a kilátó, szemből, ahogy elhaladunk előtte. Ugye, hogy a bástya a sakkból?
Galéria képek itt:
Az Írottkő-kilátó bejárata a különféle táblájával.
A kilátó csigalépcsője.
Némi információ, mi hány kilométerre van a kilátótól.
Lefele folytatva utunk már fél óra járásnyira újabb látványosságot találhatunk.
Kilátás a toronyból.
A torony alatti barátságos pihenő.
Ilyen a kilátó a fák ágai mögül.