2018. augusztus 25.
Ide támaszthatod a bicajod Łódz-ban.
Mielőtt bármit is szólnék e városról, tisztázzuk, hogyan kell kiejteni a város nevét! Hát így: Vudzs. Igen. Jó tudni, különben megesik, hogy nem értjük, hogy valaki épp a városról beszél.
A tűzfalakat mint festővásznat használják.
A szókimondó útikönyvek nem ajánlják Łódz városát. A megengedőbbek és nagyzolók Liverpoolhoz vagy Manchesterhez hasonlítják, amivel egyből kedvet csinálnak, és félre is vezetnek, mert csupán arra céloznak, hogy egy valamikori iparváros ez is, ami az ipar által gazdagodott meg.
Ilyen riksafélével is lehet közlekedni, ami esőre is felkészült, a benne ülőt átlátszó műanyag ablakokkal védi az esőtől. Háttérben a városi kerékpárok látszanak, mint másik alternatíva.
Törtem a fejem, hogy érdemes-e itt bármit is csinálni, azon kívül, hogy transzfer városnak használjuk, és alvás után már megyünk is másnap tovább. Mert a számomra nagy lengyel körtúránk fő célpontja Gdansk volt, ami ugyebár 1000 kilométerre van Budapesttől, tehát valahol 500-600 kilométerre be kell iktatni egy megállót. Łódz pedig 600 kilométerre fekszik. Gondoltam meggyőződök saját szememmel, hogy mi igaz a leírásokból, s adok egy napot Łódznak.
Belső udvarok és színesre festett tűzfalak városa
Szállásunk gyalog 10 perce volt a belvárostól, mégis külvárosias jellegű, sehol egy turista. Hozta a szürke iparváros hangulatot, amit többnyire mesélnek Łódz-ról. Mégis fél perc múlva egy elgondolkodtató festmény csapott mellbe, hatalmas tűzfal méretben.
Ez az első tűzfal festmény, amit Łódz-ban láttam, jelentését, ha tetszik, üzenetét, mindenki maga találja meg.
Később a városban sorra láttam mindenfele tűzfalat kifestve, azt hittem akkor, hogy ez e város jellegzetessége, de nem. Ez más városban is feltűnik Lengyelországban. De itt hangsúlyosabb, dominánsabb.
Van, amikor a jelentéktelen házsorok közül kandikál ki egy színes jelenet.
Máskor már messziről látszik a színkavalkádos figura, vagy csak egy játszótér mellett szelíden díszeleg egy kopott pillangó.
Ilyen gigantikus falfestménnyel is találkozhatunk.
Nekem ezek tetszettek legjobban a városban. Talán azért is, mert a nevezetességekre fel lehetett készülni, de ezekre nem. Ezekre csak várni lehetett és remélni, hogy látok egy újat, egy még szebbet és érdekesebbet, ezek ébren tartották a város iránti érdeklődésem.
A másik számomra elgondolkodtató, amire felfigyeltem a városban, az a bérházak udvarai voltak.
Łódz házainak udvara.
A legtöbb háznak – még a belvárosban is – nagy kapubejárata van, ahol autóval is be lehet hajtani, és ott bent, az udvarban sok parkolóhely, vagy akár garázs található. Ezek lehetnek romosak vagy épp kicsinosítottak. Ez se e város jellegzetessége, láttam aztán más városban is, de itt nyílt rá a szemem. Mert ez nagyon praktikus megoldás. Itt is annyi a parkolóhely az utcán, mint más városban, azonban a házak mögött megbújnak a parkolók, és nem is látszanak.
Ulica Piotrkowska, azaz a Piotrkowska utca
Nem húzom tovább az időt, kanyarodjunk rá a város fő attrakciójára, ami a Piotrkowska utca, s ami Európa egyik leghosszabb – 5 kilométeres – sétálóutcája, számos eklektikus és szecessziós épülettel. Amelyek többsége palota, valamint rezidenciák, lakóházak, villák.
A Gutenberg Ház, a Piotrkowska utcából.
A turistáknak készítettek több füzetkét is, amiben az utca épületeit sorra leírják, mégis a sok nevezetes közül kevés olyat láttam, ami tényleg megállásra késztetett. Általában nem éreztem őket különösnek és a palotákat se ilyennek képzelem el.
Az utca másik érdekessége a különféle szobrok, ezekben már több fantáziát láttam.
Legnevezetesebb a Fortepian Rubinsteina, ami Arthur Rubinstein zongoraművészt ábrázolja.
A Lámpás ember éppen izzót cserél (az elektromos világítás bevezetésének 100. évfordulójára állították). A város cukisági faktora a maci, a Lodz Bajkowa, az esti mesék hőse. A padra pedig Julian Tuwim, költő mellé ülhetünk le.
A Három Gyártulajdonos-szoborcsoport. Łódz ipari múltjára emlékezteti az arra járót.
De itt a Piotrkowska utcában van a Hírességek útja is, a hollywoodi mintára készített „Walk of Fame”, csillagba írt hírességek neveivel.
Az utcában erre a szobor sorozatra is felkaphatjuk a fejünk, egy ivókút halakkal és gyerekekkel.
Egy életre keltett tűzfal a Piotrkowska utcánál.
A Piotrkowska utca legalján megváltozik lábunk alatt a kövezett, és fémlapra írt neveket láthatunk, felettük egy-egy számmal. Hosszan. Hosszan. Rengeteg név. Ilyen is lehet egy emlékezés a holokauszt áldozataira, belesimulva egy sétáló utca talpnyomaiba.
Templomok
Híres, szép, megtekintésre érdemes a város katedrálisa.
Ortodox Alexander Nyevszkij-székesegyház. Kedvencem (kár, hogy csak kívülről tudtuk megnézni).
Zródliska park
Mert parkok is vannak Łódz-ban. Például ez a Zródliska park egész közel van a turisták által felkeresett Piotrkowska utcához.
A Zródliska parkban van tó, patak, pavilon, műszikla, hatalmas fűzfák, kellemes sétautak.Mert mégse olyan szürke ez a Łódz, mint a híre.
A Manufaktura
No de mi az igazi jelképe Łódz-nak, a fő-fő-fő nevezetessége? Hát a Manufaktura. Az a bizonyos piros téglás nagy-nagy épület, ami az egykori gyárépület volt, s ami oly gazdaggá tette egykor a várost.
A Manufaktura esti fényekben.
Ma ez az épület bevásárlóközpont és szórakozóhely, mozikkal, boltokkal, sörözőkkel, játszótérrel, hatalmas parkolóval. Gyalog tíz percre a belvárostól. Amolyan pláza. Némileg kétséges, de legalábbis fura, hogy egy város amolyan szimbóluma egy tartalmát tekintve bevásárlóközpont.
A Manufakturában minden van, mit csak kívánhat egy mai ember, kicsik, nagyok. Lehet andalogni, tiniknek együtt lógni, gyerekeknek körhinta, felnőtteknek kocsma és mozi, no és a fogyasztói kultúra teljes arzenálja.
Tovább is van, mondjam még?
Lett volna még látnivaló a városban, de egy nap alatt (20 kilométert gyalogolva a városban) nekünk az előbbiekre futotta csupán.
Kimaradtak olyan akár kötelezőnek is tekinthető programok, amik közül párat még szerettünk volna megnézni, de időnk már nem maradt rá, ilyenek pl.: a Textilmúzeum, Cinematográfiai Múzeum, Zsidó temető, Survivors park, Litzmannstadt Gettó.
A Cinematográfiai Múzeum udvarát azért láttuk, s ott Filemon és Bonifác szobrát.
Utunkat Gdansk felé vettük, útba ejtve a világhírű Malbork várát.
Galériaképek itt:
Ez a fura macska ül egy kis ház tetején.
A Kufer Reymonta nevű szobor a Piotrkowska utcában.
Stefan Jaracz szobra a Piotrkowska utcában.
A Piotrkowska utca egyik látványos tűzfal ábrázolása.
Egy szebb palota a Piotrkowska utcában.
A Piotrkowska utca végénél egy elevenül ható tűzfal rajz.
A Piotrkowska utca egyszercsak megszűnik, mint sétálóutca, s akkor egy ilyen színes villamos megálló is keresztezi a híres-neves utcát.
A Manufaktura egyik része.
A Manufaktura egyik színváltós épületrészlete.
A lengyel körutazás következő részei:
Ajánlott olvasmány:
