Jégbarlang, Ausztria.
Sokáig azt hittem, hogy egy barlangban való időtöltés azt jelenti, hogy szépen kiépített, kivilágított barlangban sétálunk lebetonozott úton, esetleg még hangulatos zenei effektekkel is szórakoztatnak minket. Persze, ez a közismert verzió. Aztán még van az, amikor a barlangi levegőt légi betegség gyógyítására használják.
Aki többet, mást és másképp akar látni egy barlangban, annak le kell ereszkednie a mélybe. Ahol nem csak a barlangot ismerheted meg, hanem önmagad is. Arról beszélni se kell, hogy szutykos leszel a saras barlangban, ezért kezes lábasban, overálban fogsz kúszni-mászni a sötétben (gyerekek ezt imádják, végre teljesen rendjén való, hogy még az orrod hegye is sárral maszatos).
Nekem a barlang tanítóm lett. Van, akinek ez sport, vagy imádja az adrenalint, és azt aztán ott megkapja, miközben szép barlangi cseppköveket és képződményeket láthat.
Engem szembesített a barlang a bennem lévő sötét oldalammal, ami árnyékban volt.
Egy barlangi túrán az ember megtanulja, hogy segítséget kell kérni, rá kell támaszkodni a másikra. Muszáj. Különben lehet, hogy nem tudsz tovább menni. A másik is támaszkodik rád. Mindenkiben meg kell bíznod, aki épp ott van lent, és meg is bízhatsz.
A világ akkor csak a barlang.
Sötét van, csak a fejlámpák világítanak, járatokban kúszol, bújsz, hajolsz, kapaszkodsz. Egy idő után nem tudod hol jöttél be, merre van az arra, érzed, hogy nem tudsz már tájékozódni, sőt, a sötétben azt se tudod, ha a lámpa fényénél távolabbra lépnél, ott mi van. Mindig csak azt látod s tudod, ami közvetlen belátható. Nekem ez félelmetes volt. Megtanított arra, hogy nem kell mindent az ellenőrzésem alatt tartani, nem baj, ha nem tudom, hogy mi van jobbra vagy balra, a dolgok alakulnak. A barlangban mindig arra figyelsz, ami a következő mozdulat, kikapcsolsz az életed minden más részéből, és ott vagy a mostban.
Sokan ezért barlangásznak, mert lent a barlangban kint hagyhatnak mindent, amit nem szeretnek az életükben, nem kell megfelelniük a társadalmi szabályoknak, igazi önmaguk lehetnek, csak olyan szabályt kell betartaniuk, ami az élethez, életben maradáshoz kell.
Minden nagyon primer lesz, egyszerű. Nem számít ki szép vagy csúnya, okos vagy buta, gazdag vagy szegény, csak az ÉLET számít.
