avagy kis kecskeméti kalauz
2024. augusztus
A Benkó-domb közelében (Benkó Zoltán Szabadidőközpont, Kecskemét) a tórendszer egyik csendes ága
Prakszinoszkóp. Prakszinoszkóp. Ez a szó ismétlődött egyre a fejemben, míg Kecskeméten sétáltam. Miért? Elárulom… később.
Kilátó a kecskeméti arborétumban
Madarak mindenhol repülnek, a Dél-Alföldön is. Így aztán építettek egy kilátót egy alföldi településre, hogy madártávlatból nézzük meg e helyet. Hiszen, hol van kőbe vésve, hogy csak hatalmas hegyek közé lehet kilátót építeni? Ez a kilátó tériszonyosoknak is vállalható, mert nem túl magas, és körben biztonságos felületek közt lehet feljutni a tetejére. Ezért gyerekeknek is bátran ajánlható, ahogy maga az arborétum is, ami helyet biztosított számára. Én talán lombkorona kilátónak hívnám, mert fentről sok-sok lombos fa koronáját látni, mint valami egybefüggő mohaszőnyeget, amit itt-ott megtör a kecskeméti Domb, és a mellette lévő tó látványa. Ezt kapjuk a kilátótól, ha szinte szellemként Kecskemét városa fölött lebegünk.
Galériaképek (képekre kattintva nagyban láthatóak)
Arborétumi kilátó, és a kilátás tőle Kecskemétre, a Dombra és a sok-sok lombkoronára
A kecskeméti arborétum bejárata
A fából készült állatkák (Varga Árpád alkotása)
Az egyik információs tábla faméhecske formában
Útjelző az arborétumban
Kecskeméti Arborétum
Talán nagy túlzással azt mondhatom, ez az arborétum olyan, mint Budapestnek a Margit-sziget, csak sokkal nyugodtabb hely. Mert lehet sétálni hosszan, árnyas fák közt üldögélni, andalogva romantikázni, vagy gyerekekkel kiterjesztettebb játszóterezés gyanánt sétálni, sportolni (futni, nordic walkingozni) – úgy láttam, a helyiek ily’ módon használják. Az egész arborétumban érződik, hogy számítanak a gyerekekre, akiket több ponton tanítanak, nem csak a tanösvény ismeretterjesztő tábláival, hanem egyéb feliratokkal, és több helyen kis játszótéri elemekkel kedveskednek nekik. Az arborétum jelképe lehetne akár, egy helyi fafaragó, Varga Árpád munkája, aki televarázsolta az arborétumot fából alkotott állat figurákkal, illetve játszótéri elemekkel.
Azonban ez az arborétum még ennél is több, mert található benne egy szoborpark a kijáratnál, a Magyar Szentek Szoborsétánya (Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása, 1912). Aki szakralitásra vágyik, azt is megtalálja, az itt lévő több évszázados kegyhelynél, a Mária-kápolnánál. A kápolna mellett áll a Lourdes-i barlang (ami a franciaországi mintájára készült) és egy kálvária, aminek egyes állomásainak tűzzománc ábrázolásait a helyi iskola tűzzománc szakkörös diákjai készítették (amit büszkén ki is írnak a kálvária középső szakaszán). A kálváriánál körbe padok, a kápolna előtt pedig egy nagy tisztás, nekem ez a része tetszett legjobban az arborétumnak, mert olyan tágas és letisztult terület.
Galériaképek (képekre kattintva nagyban láthatóak)
Az arborétum sétaútjai
Mária-kápolna, a mellette lévő Lourdes-i barlang és a kápolna
A Mária-kápolna előtte tágas tisztás
Kis kecskeméti kalauz
Ha az arborétumból, finoman, fokozatosan akarunk visszatérni a városi létezésbe, akkor először betérhetünk a Dombhoz, azaz bemehetünk a Benkó Zoltán Szabadidőközpont területére jelképes (100 Ft-os) belépődíj ellenében. Itt megmászhatjuk a város legmagasabb pontját, a Benkó-dombot (Vízműdomb), követhetjük a tanösvény útvonalát, gyerekeknek egy paradicsom a KölyökDomb játszótér, felnőttek számos módon sportolhatnak, horgászhatnak, illetve elbújhatnak egy-egy védettebb, elzártabb részen, csodálva a helyet körülvevő tórendszert.
Bemerészkedve a belvárosba, számos közismert látványossággal találkozhatunk, úgy, mint a csodaszép szecessziós Városháza, vele szinte szemben a Kecskeméti Szent Miklós-templom (Barátok temploma), és annak kertje, ami íves fallal körülvett, s a város legrégebbi építészeti emléke, s nekem ez a hely tetszik legjobban Kecskeméten, mert olyan különleges hangulata van. Tőle jobbra áll egy témájában ritka emlékmű, ami a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákra emlékezik. Innen pár lépésre található az okkal híres Cifra Palota gyönyörű kerámiadíszeivel (pécsi Zsolnay gyár termékei). Az épület kiállításoknak ad helyet. További érdekes kiállítóhelyeket találni a városban. Ilyen a Leskowsky Hangszergyűjtemény, ami Magyarország legnagyobb látogatható, interaktív hangszergyűjteménye, ahol a kiállított instrumentumok közül nagyon sokat a látogatók is kipróbálhatnak. A Bozsó Gyűjtemény a régi idők szerelmeseinek lesz csemege, mert barokk lakóházban nézelődhetnek, ahol különböző társadalmi rétegek életmódját, berendezési tárgyait ismerhetik meg: „öt évszázad kincsei”– ahogy a múzeum maga megfogalmazza. Akinek nem elég látni, de már ízlelni is szeretne, ő ellátogathat a Zwack Unicum Házba, múzeumba, ahol filmvetítés után az Unicum több mint 500 tölgyfahordós pincelabirintusának néhány folyosóján sétálhatnak, ott, ahol hónapokon keresztül az Unicum érlelődik. Amit aztán megkóstolhatnak, sőt, még az Unicum Szilvát is, egyenesen a tölgyfahordókból csapolva. Igazi felnőtt program után, egy igazi gyerekprogram, amit a Szórakaténusz Játékműhely kínál, ahol régi korok játékain át lehet megismerni elődeink életét, és számos gyerekeknek szóló programot lehet itt fellelni. Vajon a Laterna Magica (diavetítő őse) melyik másik kecskeméti múzeummal köti össze a játékműhelyt? A Magyar Fotográfiai Múzeummal. Ahol nem csak Laterna Magicát találhatunk, de még prakszinoszkópot is.
Tádám, itt hullik le a lepel, mi is az a prakszinoszkóp.
A mozgófilm elődje, egy mozgó henger, aminek belső felületén valamilyen mozgás fázisfotói szerepelnek, a henger belsejében egy tükör, és a hengert megforgatva a fázisfotók egy eleven mozgás képét adják. Egy ilyen „élő” prakszinoszkópot meg is forgathatunk Kecskeméten, a Széchenyi téren (Arany Homok Szálló mögött), a buszpályaudvar melletti kicsi téren. Az egykori csodás mobil térplasztika, a Tulipános praxinoszkóp (Balanyi Károly munkája) néven készült köztéri alkotás mára megrongálódott, és a tetejét ékesítő tulipán immár nincs rajta, de a prakszinoszkópban lévő nyilazó lovast egy jó erős pörgetéssel most is nyilazásra késztethetjük.
De térjünk vissza a Magyar Fotográfiai Múzeumhoz! Maga az épület egykor fogadó volt, majd zsinagóga lett, ez ma is rögtön szembetűnik a kiállítóhelyiségben. Korábbi zsinagóga mivoltából következően időnként – igény szerint – szakrális célra is használják. A múzeumban időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, valamint sok olyan tárgyat, eszközt, amelyek a fényképkészítéshez, filmezéshez köthetők, és amely eszközök mind ma is működőképesek. Úgy, mint különböző korból származó fényképezőgépek, optikai illúziót keltő eszközök, diavetítő őse, hadi repüléshez használt speciális fegyver alakú fényképező.
Innen távoztunkban az utunk a Kecskeméti Katona József Színház gyönyörű eklektikus, neobarokk épülete mellett vihet, ami hasonlóan szép, mint a budapesti Vígszínház, hiszen ugyanaz a tervezőpáros, Fellner és Helmer tervezték, a millennium alkalmából. Nemzeti drámánk, a Bánk bán alkotója, s e város szülöttje, akiről a színházat is elnevezték, Katona József, s akinek szülőháza látogatható, a jól megszokott relikviákkal.
A fotográfia mellett a rajzfilmkészítésről is híres Kecskemét, hiszen itt működik a legendás Kecskeméti Rajzfilmstúdió, ahol a Tulipános praxinoszkóp fázisrajzai is készültek és sok animációs film. Lehetőség van stúdiólátogatásra: stúdió és a rajzfilm-készítés bemutatása és filmvetítés.
Ha még bírjuk az ismeretek befogadását, és valami extrára vágyunk, akkor vár minket az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény, s ha valami igazán régit s népit szeretnénk, akkor pedig a Népi Iparművészeti Gyűjtemény. Valamint láthattuk, hogy az Arborétumban lévő kálváriát is helyi alkotók készítették, így nem lepődünk meg, hogy a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye is e városban található.
He telítődtünk a kultúrával, és szabadtéri aktivitásra vágyunk, akkor még mindig ott a strand, és a Vadaspark.
Ez volt hát Aegopolis az én dióhéjamban.
Galériaképek (képekre kattintva nagyban láthatóak)
A Benkó Zoltán Szabadidőközpontban a tórendszer, a Benkó-domb, KölyökDomb
Kecskeméten a Városháza, a Barátok temploma, a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdák emlékműve, Katona József író szobra, a Katona József Színház.
A Magyar Fotográfiai Múzeum bejárata, az egykori zsinagógát mutató mennyezete, optikai illúziót keltő eszközök, laterna magica és prakszinoszkóp, a vaku őse, régi fényképezőgépek
A Tulipános praxinoszkóp tulipán nélkül a kecskeméti Széchenyi téren.
