Türtőztetnem kéne magam, és nem rögtön elárulnom, hogy valójában miattuk van ez az egész mese, de nem bírok magammal. Ők a Macimúzeum lakói, akik elrabolták a szívem.
De amíg övék lesz a porond, előtte elmondom, hogy is jutottunk el hozzájuk.
Látogatásunk apropóját a Macimúzeum adta, ami Rákóczifalván található, és e településen még több más látnivaló is akad: madárpark, tanösvény.
Aki Szolnokon vagy a közelében jár, érdemes egy kis kitérőt tennie, akár egy nap erejéig. Mondhatnám, gyerekekkel kötelező, de a felnőttek is lelkesedtek kortól függetlenül.
Mi először a Tisza-parti tanösvényt néztük meg. Amit nem volt könnyű megtalálni. Aki autóval érkezik Rákóczifalvára, ő a 442-es útról forduljon le az egykori Napfény étteremnél (ma talán Sütöde néven fut) a Rákóczi Ferenc útra. Elhaladsz a buszforduló mellett, s elmész a következő gps koordináta pontjáig (amelyet egy geocaching leírásban találhatunk) N47° 5.167 E20° 12.809 90 m, ahol balra kell fordulni. Majd a rév lejáróhoz vezető – rossz állapotú, de azért járható – úton kell menni az út bal oldalán lévő parkolóig (N47° 4.427’ E20° 12.139’). Itt kezdődik a tanösvény. Aki busszal jönne Szolnokról, neki a József A. úti végállomáson (buszforduló) kell leszállnia, s onnan 2,4 km-t gyalogolnia a piros turistajelzésen az előbb leírt úton.
A tanösvény után a rákóczifalvi Éden madárparkba mentünk, de épp senki se nyitott ajtót, így szomorúan tovább álltunk, s mentünk a Macimúzeumba. Ahol elmeséltük, hogy sajnos nem találtuk nyitva a madárparkot, és rögtön segítettek, hívták telefonon a madárparkost, aki épp csak elugrott egy félórára, de nézzük meg nyugodtan a macikat, és utána menjünk oda, kinyitja nekünk. Olyan érzésem támadt, hogy itt Rákóczifalván az emberek ismerik egymást, összefognak, s talán nem csak a két „múzeumos”, hanem mások is, a múzeum számára varr több asszony ruhákat a maciknak. Egy szó mint száz, otthonos érzés volt megérkezni, mintha szívesen látnának.
A legtöbb múzeumban az ember megveszi a belépőjegyet, és akkor tessék, nézzük, ami van. De itt nem. Itt a kedves hölgy, aki fogadott minket, s bármely látogatót, ő szépen végig vezetett a múzeumon és elmesélt mindent, teremről teremre járva velünk. Látszott rajta, hogy nem túl lenni akar a feladatán, hanem szívesen teszi.
Mondanom se kell, hogy elég sok időt el lehet itt tölteni, főleg, ha még megnézzük a restaurátor munkáját, aki ott a helyszínen dolgozik, s az érdeklődőket beavatja a műhelytitkokba.
Most következett hát az Éden madárpark (5085 Rákóczifalva, Vasvári Pál út 48., Telefonos bejelentkezés: (70) 268 000 9 ), a macimúzeumosok odaszóltak, hogy megyünk, s ott is szívélyesen fogadtak.
Tartalmas és sokszínű napot lehet eltölteni Rákóczifalván (amit mi 2016. május 1-én tettünk meg), amit nem érdemes kihagyni.